Történet

A Fizikai Kémiai Tanszék – másik három kémiai tanszékkel együtt – 1949-ben, a Természettudományi Kar önállósodásakor alakult meg. Az eltelt évtizedekben – a klasszikus fizikai kémia folyamatos meghatározó szerepe mellett – mind oktatási, mind kutatási, mind személyi, mind infrastrukturális tekintetben – szakaszosan – több párhuzamos egységre tagolódott vagy éppen egyesült. Jelenleg ismét egy egységként működik, mint a Kémiai Intézet egyik tanszéke. A szervezeti átalakulásokat az alábbi ábra vázolja.

 

Év

Fizikai kémia

Kolloidkémia

Radiokémia

1949–1968

Fizikai Kémiai Tanszék

1968–1972

Fizikai Kémiai Tanszék

Izotóp Laboratórium

1972–1985

Fizikai Kémiai Tanszék

Izotóp Laboratórium (benne kolloidkémiai csoport)

1985–1989

Fizikai Kémiai Tanszék

Kolloidkémiai Részleg

Izotóp Laboratórium

1989–2004

Fizikai Kémiai Tanszék

Kolloidkémiai Tanszék

Izotópalkalmazási Tanszék

2004-2016

Fizikai Kémiai Tanszék

Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék(benne: Imre Lajos Izotóplaboratórium)

2016–

Fizikai Kémiai Tanszék

 

Vezetők:

Fizikai Kémiai Tanszék: Imre Lajos (1950–1968, emlékét márványtábla őrzi a kémiai épület II. emeletén), Beck Mihály (1968–1990), Bazsa György (1990–1998), Joó Ferenc (1998–2011), Gáspár Vilmos (2011–2016), Fábián István (2016–2018), Tircsó Gyula (2018–)

Kolloidkémiai Részleg/Tanszék/Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék: Mádi István (1972–1985), Joó Pál (1986–1997), Borbély János (1997–2005), Bányai István (2005–2016)

Izotóp Laboratórium/Izotópalkalmazási Tanszék: Imre Lajos (1968–1971), Tóth Béla (1971-1972), Mádi István (1972–1985), Daróczy Sándor (1985–1995), Brücher Ernő (1996–97), Környei József (1997–1998), Kónya József (1999–2002), Bazsa György (2002–2004)

 

Oktatás:

A Tanszék meghatározó oktatási feladata mindvégig a fizikai-kémia kollégiumok, számolási és laboratóriumi gyakorlatok tartása volt – termodinamika, reakciókinetika, elektrokémia, anyagszerkezet témakörökben. Ezzel párhuzamosan folyt és folyik a kolloidkémia és a radiokémia (magkémia) oktatása kémia főszakos hallgatók (okleveles vegyész, okleveles kémiatanár, majd kémia BSc, vegyészmérnök BSc, vegyész MSc, vegyészmérnök MSc) számára. Ezek mellett részt vett/vesz a fizikus, biológus, biológiatanár, környezettan, környezettudomány, biomérnök, gyógyszerész, orvosdiagnosztikai laborasszisztens hallgatók oktatásában, a korábban említetteken túl környezetkémiai és számítástechnikai témakörökben is.

A munkatársak rendszeresen hirdettek és hirdetnek speciális kollégiumokat, valamint vezettek/vezetnek tudományos diákköri, szakdolgozati és diplomadolgozati témákat. Diákköröseinknek évtizedek óta rendszeresen nyernek el egyetemi és országos díjakat.

Oktatói több – hiánypótló – egyetemi jegyzetet, példa- és fogalomtárat, laboratóriumi útmutatót írtak és jelentettek meg, melyek jelentős része ma is használatban van. A tanszék munkatársai fordították le P. W. Atkins: Physical chemistry c. világszerte, a két magyar kiadás révén hazánkban is széles körben elterjedt tankönyvét (P. W. Atkins: Fizikai Kémia I-II-III; I-III, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002). Póta György: Fizikai kémia gyógyszerészhallgatók számára c. tankönyve hat kiadást ért meg (Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998–2008). A radiokémia oktatását két tankönyv is szolgálja: Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008; Jozsef Konya and Noemi Nagy: Nuclear and Radiochemistry, Elsevier 1st ed. 2014, 2nd ed. 2018. A vegyészek matematikai és számítástechnikai képzését segíti György Póta: Mathematical Problems for Chemistry Students, Elsevier, 2006 c. tankönyve.

Az utóbbi évtizedekben az említett tárgyak közül többet az angol nyelvű képzésekben is oktatnak. (Az így meghirdetett tárgyak jegyzéke az elearning.unideb.hu oldalon, a Természettudományi és Technológiai Kar – Kémiai Intézet - Fizikai Kémiai Tanszék oldalán található.)

 

Kutatás:

A tanszék(ek) kutatómunkáját – az általános hazai gyakorlathoz hasonlóan – kezdetben döntően, de később már nem kizárólagosan a tanszékvezető szakmai profilja határozta meg.

A kutatómunka súlypontját Imre Lajos irányításával az első két évtizedben az oldatok és szilárd anyagok határfelületén lejátszódó folyamatok termodinamikai és kinetikai tanulmányozása jelentette. E kutatások célja az volt, hogyan lehet kinyerni az atomreaktorok kiégett fűtőelemeiből a hasznosítható és újrahasznosítható bomlástermékeket. Ezek a kutatások 1968-tól a tanszékből kivált Izotóp Laboratóriumban folytak.

1968-ban a tanszék vezetését a Szegedről érkező Beck Mihály professzor vette át. Ezzel a kutatómunka iránya előbb a koordinációs kémiai egyensúlyi vizsgálatok, ezekhez kapcsolódóan a koordinált ligandumok (pl. nitrogén-monoxid) reakciókészsége és katalitikus hatása volt, majd egyre határozottabban a reakciókinetika és reakciómechanizmusok, részben nem egyensúlyi folyamatok, nem-lineáris dinamikájú rendszerek (autokatalízis–autoinhibíció, Landolt-reakciók, overshoot-undershoot, periodikus folyamatok, oligooszcillációk, pH-oszcillációk, reakciófrontok, kémiai hullámok, (szabályozott) káosz stb.) tervezése, tanulmányozása, dinamikai viselkedésük modellezése felé tolódott el. Nemzetközileg elismert eredmények születtek az oszcillációs reakciók vizsgálatában, továbbá a homogén katalízis témakörében az oldatfázisú hidrogénezés, a szén-dioxid aktiválása és a hidrogén kémiai tárolása terén. A prebiotikus kémia, a fullerénkémia, a mikrohullámú reakció-aktiválás, a frontális polimerizációval előállítható polimerek, polimer kompozitok tulajdonságainak tanulmányozása, a wolfrám fém és oxidjainak előállítása, adalékolása (dópolása) témakörök is a kutatások fontos részét képezték. A dinamikus NMR spektroszkópia kolloid rendszerek vizsgálatában is újszerű alkalmazást nyert.

1995-ben alakult meg Joó Ferenc professzor vezetésével az MTA-KLTE (később MTA-DE) Homogén Katalízis Kutatócsoport, amelynek kutatási területei: fémorganikus katalízis vizes közegben, szén-dioxid homogén katalitikus aktiválása, biológiai membránok módosítása katalitikus hidrogénezéssel. A csoport 2012-től MTA-DE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport néven folytatta tevékenységét, jelezve a kutatási terület bővülését. Ekkortól a kutatócsoport néhány tagja a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék reakciókinetikai csoportjához tartozott. 2017-től a Fábián István professzor vezetésével alakult MTA-DE Redoxi- és Homogén Katalitikus Reakciók Mechanizmusa Kutatócsoport két munkatársa továbbra is a vizes közegű fémorganikus katalízis terén folytat kutatásokat a tanszéken. Az MTA kutatócsoportok alkalmazottai minden­kor fontos szerepet töltöttek be tanszékük oktatási feladatainak ellátásában.

A Tanszék izotóplaboratóriuma 1960-ra épült meg. 1968-ban önálló szervezeti egységként kivált a tanszékből, majd 1972-ben bővült a hozzá csatlakozó kolloidkémiai csoporttal, Mádi István docens vezetésével. 1985-ben önállósult a Kolloidkémiai Részleg, ami 1989-ben Kolloidkémiai Tanszékké alakult. Ennek kutatási profilját az elektródfelületek fizikai kémiája és a nem homogén rendszerekben lejátszódó diffúzió vizsgálata képezte.

Az Izotóp Laboratórium 1989-ben Izotópalkalmazási Tanszékké alakult, miután fizikus oktatók is kerültek a Laboratórium állományába. Ebben az időszakban a kémikus oktatók a természetes rendszerek (kőzetek, talajok) határfelületi folyamatait tanulmányozták. 2001-ben a fizikusok átkerültek a Környezetfizikai Tanszékhez, a csökkent létszámú Izotópalkalmazási Tanszék 2004-ben beépült a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszékbe. Ebben a keretben a főbb kutatási irányokat a transzport tulajdonságok és adszorpciós, ioncsere jelenségek vizsgálata jelentette környezeti rendszerekben, elsősorban a mezőgazdaság és a radioaktív hulladékkezelés szempontjából.  Szorosan kapcsolódtak ide a Bátaapátiban felépült radioaktív hulladéktároló biztonsági elemzéséhez szükséges kutatások – mintegy másfél évtizeden keresztül. Később a szintetikus és biológiai makromolekulák, polielektrolitok szerkezetvizsgálata, dendrimer típusú vegyületek vizsgálata vizes oldatban, gélek, emulziók, pórusos anyagok tanulmányozása, szilárd és folyadék NMR alkalmazása a kolloidok tanulmányozására képezte és képezi a kutatás fő vonalát. A tanszéken belül az Imre Lajos Izotóplaboratórium munkatársainak újabb kutatásainak célja a kőzetek kémiai módosítását célozzák környezetszennyező anionok és anionos radionuklidok megkötése.

 

Doktori (PhD) képzés

A tanszék munkatársai – többen törzstagként, sokan témavezetőként és oktatóként – megalakulása óta részt vesznek a Kémiai Doktori Iskola tevékenységében. A DI vezetője 1997–2009 között Joó Ferenc professzor, 2010–2016 között pedig Gáspár Vilmos egyetemi tanár volt. Joó Ferenc 1995-től a K/1 Reakciókinetika és katalízis program vezetője. Az elmúlt negyed században a tanszékekhez kötődően több mint harmincan szereztek PhD fokozatot.

 

Alkalmazott kutatások:

Bár a tanszéken elsődlegesen alapkutatások folytak és folynak, de ezekből (vagy korábban külső megrendelésekből) gyakran születtek az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben is használt termékek vagy eljárások, szabadalmak, licencek. Például: nyomelemek talajba vitele, Suntest UV-dózismérő, wolfrámszál-dópolás, hidrogén tárolása, katéterek felületi kezelése, arzénes vasiszap ártalmatlanítása. Az Izotóp Laboratóriumban évtizedeken át készítettek radioaktív etalonokat belföldi és nemzetközi megrendelésekre.

 

A tanszéki munkatársak tudományos könyvei:

M. T. Beck: Chemistry of Complex Equilibria, The Van Nostrand, 1970

Beck Mihály: Komplex egyensúlyok vizsgálata, A kémia újabb eredényei 9. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1972

Simándi László, Bazsa György: Gyors oldatreakciók kinetikai vizsgálatának módszerei A kémia újabb eredményei, 43. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978.

Szalay Tibor: Oxidbronzok. A kémia újabb eredményei, 69. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1989.

M. T. Beck, I. Nagypál: Chemistry of Complex Equilibria, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990

P. A. Chaloner, M. A. Esteruelas, F. Joó, L. A. Oro: Homogeneous Hydrogenation (Catalysis by Metal Complexes), Kluwer, Dordrecht, 1994

I. T. Horváth, F. Joó (eds) Aqueous Organometallic Chemistry and Catalysis, NATO ASI Series, 3. High Technology, Vol. 5, Kluwer, Dordrecht, 1995

F. Joó: Aqueous Organometallic Catalysis (Catalysis by Metal Complexes), Kluwer, Dordrecht, 2001

N. M. Nagy, J. Kónya: Interfacial Chemistry of Rocks and Soil, CRC Press, 2009

Bényei Attila, Harmat Veronika: Röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálat, Debreceni Egyetem, 2013

 

Egyetemi és szakmai közéleti tevékenység:

Munkatársaink rendszeresen részt vettek, több esetben vezetői megbízásokkal a hazai szakmai közéletben: a Magyar Tudományos Akadémia, a Debreceni Akadémiai Bizottság, a Tudományos Minősítő Bizottság, a Magyar Kémikusok Egyesülete, Tudományos Ismeretterjesztő Társaság stb.

Több hazai és külföldi folyóirat (pl. Journal of Coordination Chemistry, Inorganica Chimica Acta, Catalysis Communications, Reaction Kinetics and Catalysis Letters, Acta Chimica Hungarica, Magyar Kémiai Folyóirat, Magyar Kémikusok Lapja stb.) szerkesztőbizottságában is közreműködtek oktatóink.

Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt – két-két ciklusban - Beck Mihály és Joó Ferenc.

A KLTE rektorhelyettese és mb. rektora volt Beck Mihály, rektora Bazsa György, rektorhelyettese Joó Ferenc, a TTK dékánja Bazsa György, dékánhelyettese Beck Mihály.

 

Nemzetközi kapcsolatok:

Az első két évtizedben elsősorban a testvéregyetemi kapcsolatok keretében volt lehetőség rövidebb tanulmányutakra, szakmai konzultációkra, hasznos tapasztalatcserékre (pl. Moszkvai Lomonoszov Egyetem, Kijevi Sevcsenko Egyetem, Prágai Izotóp Intézet, Drezdai Műszaki Főiskola, Rostocki Egyetem stb.), de ekkor nem alakultak ki folyamatos kutatási kapcsolatok. E téren Beck Mihály tanszékvezetése hozott gyökeres fordulatot: akkortól rendszeresen érkeztek külföldi előadók, ösztöndíjas kutatók hozzánk; a tanszék sok munkatársa vett részt rövidebb, de gyakran hosszabb, fél-egy-két éves külföldi tanulmányúton (az utóbbiak névsora az oldal alján olvasható); rendszeressé vált aktív részvételünk nemzetközi – és természetesen hazai – konferenciákon.

A tanszék három sikeres nemzetközi konferenciát rendezett:

  • 3rd Conference on Coordination Chemistry, Debrecen, 1970
  • International Conference on Dynamics of Exotic Phenomena in Chemistry,Hajdúszoboszló, 1989
  • NATO Advanced Research Workshop on Aqueous Organometallic Chemistry and Catalysis, Debrecen, 1994

Aktív szerepünk volt az 1982-ben Budapesten rendezett XXII. International Conference on Coordination Chemistry szervezésében, ahol a nyitó előadást Beck Mihály professzor tartotta.

Több száz közlemény jelent meg munkatársaink nemzetközi együttműködéseinek eredményeként.

A katalízis terén 5 COST, 1 MTA–NSF (USA) és 2 MTA–CSIC (Spanyolország) együttműködési programban, valamint egy EU FP6 projektben vettünk részt. Az oszcillációs kémiai kutatásokat az OTKA–NSF, ESF REACTOR, ESF FUNCDYN, MTA-BRITISH COUNCIL, MAGYAR-ROMÁN TÉT együttműködések segítették.

Eredményes kapcsolat volt a stockholmi Királyi Műszaki Egyetem (KTH) Szervetlen Kémiai Tanszéke és a DE Kémiai Intézete között. Tanszékünk munkatársai is részt vettek a stockholmi „dinamikus NMR iskola” megalapításában és két évtizedes sikeres működtetésében.

Alapító tagja vagyunk a European Network on Nuclear and Radiochemistry Education and Training nemzetközi hálózatnak.

Tanszékünk kezdeményezésére kapott 1988-ban egyetemünktől honoris causa doctor címet Henry Taube, a Stanford University Nobel-díjas professzora.

 

Pénzügyi háttér:

Az oktatás és kutatás pénzügyi történeti hátterét – a koronként nagyon eltérő értéket jelentő – számadatokkal nem érdemes bemutatni. A működés alapfeltételeit az állami költségvetés biztosította és jórészt ma is biztosítja, de egyre nagyobb (kényszer) szerepet játszanak ebben a tudományos, oktatási és infrastrukturális pályázatok. Ezekben a tanszék munkatársai – gyakran hazai és külföldi partnerekkel együtt – rendre sikeresen vettek részt.

 

Infrastruktúra:

A tanszék létesítésekor az egyetemi főépület II. emeletének teljes keleti szárnyát megkapta, ahol az oktatói szobák, a kutatólaboratóriumok, a hallgatói laboratóriumok, az akkor még önálló tanszéki könyvtár, iroda, üvegtechnika és más kiszolgáló helyiségek együtt voltak. Az alagsorban helyet kapó mechanikai műhely már ekkor nagy segítséget jelentett a műszerekkel sokáig igen szerényen ellátott kutatómunkában.

1960-ra elkészült az Izotóplaboratórium önálló épülete a Botanikus kert elkülönített részén, ahova a radiokémiai kutatások (és laborgyakorlatok) koncentrálódtak, majd 1968-ban teljesen átkerültek. Az épület 2010-ig funkcionált, majd lebontották. (Helyén ma az Agora Tudományos Élményközpont áll.)

1969-ben átadták az új kémiai épületet. Tanszékünk kutatólaborjai, az oktatói szobák a D szárny VI. emeletén, a fizikai-kémiai hallgatói laboratóriumok az I. emeleten, a kolloidkémiai gyakorlatok, majd később a kolloidkémiai, valamint a radiokémiai kutatói és hallgatói laborok a II. emeleten, a mechanikai, elektronikai és üvegtechnikai műhelyek – 2010-es megszüntetésükig – a földszinten kaptak helyet. Maglóczki László a mechanikai, Berki András az elektronikai műhely vezetője és munkatársaik, továbbá Molnár Lajos üvegtechnikus kiváló, gyakran nagy kreativitást igénylő munkája rendkívüli módon segítette a tanszéki kutatásokat a rossz műszer- és eszközellátottság idején (is). A tanszék kezdetben szerény, majd bővülő, ha nyilván nem is mindig a legkorszerűbb, de jól funkcionáló műszerállományát – az egyszerű ionizációs kamrától vagy tekerős számológéptől a műhelyünkben készült elektrolizáló automatán vagy gyorsregisztráló spektrofotométeren át a mai (az üvegtechnika helyén kialakított) röntgenkrisztallográfiai laboratóriumig hosszú lenne felsorolni. A munkatársak által is használt nagyobb és olykor legkorszerűbb berendezések (NMR, MS) pedig intézeti vagy kari/egyetemi keretben működnek.

Az átköltözéssel egy időben jött létre a tanszéki könyvtárak logikus összevonásával a közös kémiai könyvtár a II. emeleten. Az utóbbi végül 2011-ben átkerült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) – közvetlen szomszédságunkban felépült – új épületébe.

 

Tudományos címek, fokozatok

A tanszék oktatói-kutatói – az adott időpontban érvényes formáknak és eljárásnak megfelelően – szereztek tudományos címet, ill. fokozatot. (Csak a több évig tanszéki munkatársként dolgozókat említjük, mindenkit az elért legmagasabb cím/fokozat sorában.)

Imre Lajosnak 1955-ben egyszerűsített eljárásban ítélték oda a kémiai tudományok doktora fokozatot.

Dr. univ. cím/fokozat (1995-ig): Fábry Gyula+, Nagy József+, Csongor József, Bereznai Tamás, Csongor Józsefné Porzsolt Éva, Bolyós András+, Váradi Zoltán+, Szilassy Ildikó, Ling Jolán+, Országh István, Berka Márta, Lengyel István

A kémiai tudomány kandidátusa fokozat (1995-ig): Mádi István+, Varró Tibor+, Dózsa László, Borbély János, Tóth Zoltán, Kathó Ágnes, Póta György; Liliana Ilcseva (bolgár), Mohamed El-Defrawy (egyiptomi), Nádasdi Levente (magyar) aspiránsok

Egyetemi doktori (PhD) fokozat (1995-től):> Bényei Attila, Nagy István+, Antal Károly, Pénzeli Péter, Papp Gábor, Győrváriné Horváth Henrietta, Purgel Mihály, Udvardy Antal, Czégéni Csilla, Kéri Mónika, Nagy Zoltán, Kiss István, Csajbók Éva, Novák Levente

Dr. habil. cím: Szalay Tibor, Kónya József, Környei József, Gáspár Vilmos, Joó Pál, Rábai Gyula, Nagy István+, Bányai István, Borbély János, Berka Márta, Bényei Attila, Ősz Katalin, Papp Gábor

A kémiai tudomány doktora (1996-ig): Bazsa György, Szalay Tibor, Kónya József

Az MTA doktora (1996 után): Rábai Gyula, Gáspár Vilmos, Joó Pál, Bányai István, M. Nagy Noémi

Az MTA rendes tagja: Beck Mihály, Joó Ferenc

 

Tudományos/akadémiai és kormány kitüntetések:

A hét évtized során a tanszék munkatársai száznál jóval több kitüntetést, díjat, elismerést, oklevelet kaptak. Itt csak a kormányszintű, a magas akadémiai és a nemzetközi elismeréseket említjük:

Állami Díj II. fokozat: Imre Lajos, 1970

Állami Díj:Beck Mihály, 1985

Széchenyi-díj:Joó Ferenc, 1998

Akadémiai Díj: Imre Lajos, 1968

Akadémiai Aranyérem: Beck Mihály, 2016

A Finn Tudományos Akadémia külső tagja: Beck Mihály, 1984

A Spanyol Királyi Kémiai Társaság Gamboa–Winkler-díja: Joó Ferenc, 2015

Doctor honoris causa cím: Beck Mihály (KLTE, 1999; Szegedi Tudományegyetem, 2006); Bazsa György (Kijevi Nemzeti Sevcsenko Egyetem, 1999)

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje: Bazsa György, 2003

Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt: Gáspár Vilmos, 2003

Magyar Érdemrend tisztikeresztje: Rábai Gyula, 2014

Magyar Arany Érdemkereszt: Bényei Attila, 2015

 

A tanszéki közösség

A tanszék – a kezdetektől fogva – jó szakmai és emberi közösséget alkotott, ami éppúgy megnyilvánult oktatási-kutatási együttműködésekben, közös oktatási jegyzetek és tudományos közlemények írásában, mint a hangulatos kávézások vagy együttes névnapok, főzések, kirándulások változatos rendszerében. Ezeknek a nálunk szakdolgozó hallgatók, újabban a doktoranduszok is aktív résztvevői voltak. A közösségi szellemnek minden tekintetben fontos bázisa lett a Beck professzor által bevezetett hetenkénti tanszéki szemináriumok rendszere, ami elsősorban a munkatársak kölcsönös tájékoztatását szolgálta oktató-kutató munkánkról, annak eredményeiről. Számos esetben külföldi vendégek tartottak előadást a szemináriumon, ami erősítette sokirányú hazai és nemzetközi kapcsolatainkat és ismertségünket.

A most kialakított egyetemi rendszerre épülő jelen tanszéki honlap szimbolikusan a tanszék(ek) eddigi történetének (lásd a http://old.fizkem.unideb.hu/ és http://kolloid.unideb.hu/ új fejezetét is nyitja: ezekben az években ment/megy nyugdíjba egy sikeres generáció majd minden tagja – professzorok, docensek, tudományos főmunkatársak – s adják át helyüket a már bizonyított, de még karrierjük csúcsa előtt álló fiatalabbaknak, élükön a tanszék új vezetőjével. Egy részük a tanszéken nőtt fel, másik részük most érkezett. Közös feladatunk, hogy a kialakult értékeket megőrizzék, feladataikat a hagyományokra alapozva eredményesen lássák el, hogy a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszéke mind a hallgatók oktatásában, mind a nemzetközileg jegyzett kutatásokban továbbra is sikeres legyen.

–––––––––––––––––––––––––

 

Források:

Országh István, Bazsa György: A Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszéke, Debreceni Szemle, 16, 113–122, 2008 – http://debszem.unideb.hu/pdf/dsz2008-1/dsz2008-1-12Orszagh.pdf

25 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara, 1949–1974 (Szerk.: Csikai Gyula.) KLTE TTK kiadása, Debrecen, 1975

60 éves a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara, 1949–2009 (Szerk.: Bérczes Attila.) DE TTK kiadása, Debrecen, 2009

M. Nagy Noémi, Kónya József: Az elegykristály-képződéstől a radioaktív hulladékok elhelyezéséig, MKF 117, 69–73, 2011

http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_69.pdf

Joó Ferenc: A vizes közegű és kétfázisú fémorganikus katalízis kutatása a DE Fizikai Kémiai Tanszékén, MKF 117, 105–111, 2011

http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_105.pdf

Bányai István: Kolloid- és felületkémiai kutatások a DE Kémiai Intézetében, MKF 117, 113–116, 2011 http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_113.pdf

Rábai Gyula: pH-oszcilláció kémiai reakciókban, MKF 117, 117–122, 2011 http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_117.pdf

Bényei Attila: Egykristály-röntgendiffrakciós szerkezet-meghatározások a DE Kémiai Intézetében, MKF 117, 129–132, 2011

http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_129.pdf

Szilágyi László és társai: AZ NMR spektroszkópia 40 éve Debrecenben, MKF 117, 133–141, 2011 http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_133.pdf

Mudrák József: A Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990. V. rész. Kémiai Intézet, Gerundium MMXVII, Vol. VIII. nr. 4 – pp.  167–214

Gáspár Vilmos: Doktori képzés a DE Kémiai Doktori Iskolájában, MKF 117, 147–152, 2011http://www.mkf.mke.org.hu/images/stories/docs/2011_2_3/MKF_2011_147.pdf

A doktori (PhD) fokozatokat lásd: http://www.chem.science.unideb.hu/Doktisk.html

Munkatársainkról további információk olvashatók itt a tanszéki honlapon, a www.mta.hu, a https://doktori.hu/, a wikipedia weblapokon és saját honlapjukon.

 

Összeállította. Bazsa György

 

A tanszék(ek) munkatársainak hosszabb külföldi (ösztöndíjas) tanulmányútjai:

 

Imre Lajos: Kaiser Wilhelm Institut für Physikalische Chemie, Berlin – O. Hahn

Beck Mihály: University of Copenhagen – J. Bjerrum; Fulbright ösztöndíj, USA

Bányai István: Royal Institute of Technology, Stockholm – J. Glaser

Bazsa György: Brandeis University, Waltham, MA, USA – I. R. Epstein

Bényei Attila: University of Ottawa, Ottawa – H. Alper; Univ. St. Andrews – P. Lightfoot

Bolyós András: Universite du Paris-Sud, Paris – H. Ouguenoune

Csajbók Éva: Delft University of Technology, Delft, Hollandia – J. Peters

Csongorné Porzsolt Éva: University of Copenhagen – J. Bjerrum

Dózsa László: Stanford University, Stanford, CA, USA  – H. Taube

Gáspár Vilmos: West Virginia University, Morgantown, VW, USA – K. Showalter

Horváth Henrietta:  University of Zaragoza – E. Sola; Horváth Henrietta – EPFL, Lausanne – G. Laurenczy

Joó Ferenc: University of Ottawa, Canada – H. Alper; Hebrew University, Jerusalem (Lady Davis Visiting Professor) – J. Blum; University of Zaragoza (IBERDROLA Visiting Professor) – L. A. Oro

Joó Pál: Loyola University, Chicago, IL, USA – A. Fitch; University of Tennessee, Knoxville, TN, USA – J. Chambers

Kathó Ágnes: Hebrew University, Jerusalem – J. Blum; University of Zaragoza – M. A. Estereulas

Kálmán Ferenc – University of Texas at Dallas, TX, USA – D. Sherry ; University of Torino (MBC) – S. Aime; CBM (CNRS), Orleans, France – É. Tóth

Lengyel István: Brandeis University, Waltham, MA, USA – I. R. Epstein

Nagy István: Louisiana State University, Baton Rouge, LA, USA  – J. Pojman; University of Southern Mississipi, Hattiesburg, MS, USA – J. Pojman

Nádasdi Levente: EPFL, Lausanne – G. Laurenczy

Országh István: University of Akron, Akron, OH, USA – J. Kennedy

Papp Gábor: EPFL, Lausanne – G. Laurenczy

Póta György: University of Swansea, Wales – G. Stedman

Rábai Gyula: Brandeis University, Waltham, MA, US A – I. R. Epstein , National Institute of Natural Sciences, Okazaki; Hiroshima University, Hiroshima

Tircsó Gyula – University of Texas at Dallas, TX, USA – D. Sherry; CBM (CNRS), Orleans, France – É. Tóth

 

Frissítés dátuma: 2018.11.26.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ