Fizikai Kémiai Tanszék

Debreceni Egyetem TTK Kémiai Intézet


Hu|En   
Történet

2016. szeptember 1-jén a korábbi Fizikai Kémiai Tanszék és a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék - Fizikai Kémiai Tanszék néven - egyesült. Az új Fizikai Kémiai Tanszék vezetője Prof. Dr. Fábián István. Az e honlapon nem szereplő információkért - az új tanszéki honlap létrejöttéig - kérem kattintson a linkekre az előző mondatokban.

Egyetemünket Magyar Királyi Tudományegyetem néven alapították meg, s 1914-től kezdve - több névcsere és nagyobb szerkezeti átalakulás mellett - lényegében folyamatosan működik (1921: Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem; 1949: Debreceni Tudományegyetem; 1952: Kossuth Lajos Tudományegyetem; 2000: Debreceni Egyetem, a részletek például itt olvashatók).

Az egyetem önálló Természettudományi Kara (ma Természettudományi és Technológiai Kar) 1949-ben alakult meg, s ezzel egyidőben kapott megbízást a Fizikai Kémiai Tanszék megszervezésére a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemről meghívott Imre Lajos, a Nobel-díjas német kémikus, Otto Hahn tanítványa. Imre professzor határfelületi jelenségekkel és a radioaktivitás gyakorlati fontosságú kérdéseivel foglalkozott. Kutatásai távlatilag a maradék urántartalom kinyerését célozták az atomreaktorok elhasznált fűtőelemeiből. A Fizikai Kémiai Tanszék a Főépület II. emeletén, az akkor szüneteltetett Jog- és Államtudományi Kar helyiségeiben kezdte meg működését.

Imre Lajos közel két évtizedig állt a Fizikai Kémiai Tanszék élén. Vezetése alatt a Botanikus Kert elkülönített területén 1960-ban felépült és megkezdte működését a tanszékhez tartozó Izotóp Laboratórium. Imre professzor 1968-ban lemondott a tanszék vezetéséről, de az ekkor önállóvá vált Izotóp Laboratóriumot 1971-ig vezette tovább. A tanszék kolloidkémiát oktató csoportja - a mai Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék elődje - 1972-ben önállósult, és részben az Izotóp Laboratóriumban kapott helyet. Fél évszázad alatt az Izotóp Laboratórium épülete annyira elavult, hogy 2012-ben lebontották. Helyén 2014-ben a népszerűsítő célokat szolgáló Tudomány Palotája épült fel. Imre professzor munkássága előtt tisztelegve a KLTE Baráti Köre és a TTK Kémiai Intézete a Kémiai Épület épület D szárnyának 2. emeleti folyosóján emléktáblát állított.

A Fizikai Kémiai Tanszék következő korszaka Beck Mihály nevéhez kötődik, aki a szegedi József Attila Tudományegyetemről érkezett, s 1968-tól huszonkét éven keresztül állt a tanszék élén. A tanszék 1969-ben költözött be a Kémiai Épületbe. Beck professzor vezetésével kezdődtek el az oldatkémiai, közelebbről a komplexkémiai és reakciókinetikai kutatások, melyeket a tanszékvezető sokoldalú hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere is nagyban segített. Posztdoktori (kandidátusi) képzésre és hosszabb-rövidebb tanulmányutakra rendszeresen érkeztek hozzánk kutatók Angliából, Bulgáriából, Egyiptomból, Indiából és a Szovjetunióból is. Beck Mihály és munkatársai 1970-ben nagy sikerrel rendezték meg Debrecenben a "3rd Symposium on Coordination Chemistry" című nemzetközi konferenciát.

Beck professzor támogatásával kezdődtek el a vizes közegű fémorganikus katalízissel kapcsolatos kutatások is, amelyek később lehetővé tették a tanszéken sikeresen működő MTA-DE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport megalapítását. Jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó eredményeket hozott egy új kutatási téma, amely akkor indult el, amikor a tanszékvezető érdeklődése az oszcillációs reakciók és a kémiai hullámok felé fordult. Az elért eredmények elismerésének egyik jele volt, hogy 1989-ben a tanszék sikerrel rendezte meg Hajdúszoboszlón a máig sokat emlegetett "International Conference on Dynamics of Exotic Phenomena in Chemistry" című nemzetközi konferenciát, amelyen a témakör - az ún. "vasfüggöny" által sokáig elválasztott - nyugati és keleti kutatói találkozhattak. A nemlineáris kémiai dinamika ma is fontos része a tanszék kutatási profiljának.

Az ún. prebiotikus kémia (ezen belül a szerves vegyületek képződése a cianidion tartalmú "őslevesből") ugyancsak kedvelt témája volt Beck Mihálynak. Ebből a témakörből fejlődött ki a ciano-komplexek fotokémiai bomlásának kinetikai vizsgálata, amely jelentősen hozzájárult a modern numerikus módszerek alkalmazásához a tanszéki reakciókinetikai kutatásokban. Az 1990-es években Beck professzor érdeklődése a szenesedés kémiájának, a fullerének képződésének vizsgálata felé fordult, mely témakörből néhány érdekes és sokat idézett közlemény született.

Beck Mihály kezdeményezésére eredményes gyakorlati irányultságú alap- és alkalmazott kutatások is folytak a tanszéken. Szabadalmak és új eljárások születtek az izzólámpa wolfrámspirálok ipari gyártására és tulajdonságaik javítására, mikroelem műtrágyák előállítására, UV doziméterek készítésére és ipari vonatkozású hidrogénezésekre. A kutató és fejlesztő munkát nagyban segítették a korszerűen felszerelt tanszéki műhelyekben dolgozó kiváló szakemberek. Sajnos az ezredfordulót követő évek költségvetési korlátozásai miatt ezeket a műhelyeket fel kellett számolni.

Beck Mihály iskolateremtő munkásságának sikerét jól jelzi, hogy több tanítványa és munkatársa dolgozott illetve dolgozik vezető oktatóként a Kémiai Intézetben. A Fizikai Kémiai Tanszék valamennyi őt követő vezetője, a Kémiai Intézet 2004-2010 közötti igazgatója (Rábai Gyula), a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék vezetője (Bányai István) és az Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetője (Kéki Sándor) is Beck professzor egykori tanítványa és munkatársa volt.

Bazsa György 1990-től közel egy évtizeden át irányította a tanszék munkáját. Ebben az időszakban a tanszék már jórészt külföldi tanulmányutakon "edződött", tudományosan beérett kutatókból állt, akik a nyílttá vált pályázati rendszerben képesek lettek kutatásaik önálló finanszírozására is. Ennek egyik legmarkánsabb példája az volt, amikor 1995-ben Joó Ferenc vezetésével megalakult a MTA-KLTE Homogén Katalízis Tanszéki Kutatócsoport. Bazsa professzor a rendszerváltást követő bonyolult időszakban eredményesen alakította át a tanszék működését, ugyanakkor sikerült megőriznie a tanszék egységét és értékeit. A tanszékvezetői feladatkör jelentősen megváltozott, eltolódott az oktatás és az általános irányítás felé.

Az egész hazai fizikai kémiai oktatás nagy nyereségére Bazsa György az oktatótársaival együtt magyarra fordította P. W. Atkins: Physical Chemistry című nemzetközileg elismert és világszerte alkalmazott tankönyvét. A tankönyvhiány enyhítésével, s ezzel párhuzamosan a tananyag jelentős modernizációjával a külföld számára is sikerült demonstrálhatóvá tenni, hogy a fizikai kémia magyarországi oktatása megfelel a nemzetközi követelményeknek.

Joó Ferenc 1998-tól tizenhárom éven át volt a tanszék vezetője. Ebben az időszakban teljesedett ki - a tanszéki kutatások sokszínűségének megőrzése mellett - az 1995-ben megalakult akadémiai kutatócsoport tudományos teljesítménye. Úttörő szerepet játszottak a biológiai membránok katalitikus módosításában, továbbá a két folyadékfázisú homogén katalízis kutatásában. Ezekben az években is sok külföldi kutató találta vonzónak és választotta azt a lehetőséget, hogy rövidebb-hosszabb ideig a kutatócsoport tagjaként nálunk dolgozzon. Ezt nagyban előkészítette és segítette az 1994-ben Debrecenben Joó professzor és munkatársai által eredményesen megszervezett „Aqueous Organometallic Chemistry and Catalysis” című NATO Advanced Research Workshop is.

Joó Ferenc fontos lépéseket tett a Kémiai Intézet profiljából történeti vagy egyéb okok miatt hiányzó anyagszerkezeti vizsgálatok és számítások meghonosítása érdekében. Többek között az ő segítségével alakult meg (már 1996-ban) a Röntgendiffrakciós Szerkezetvizsgáló Laboratórium, és fiatal kollégák bevonásával ő indította el a tanszéken az alkalmazott kvantumkémiai kutatásokat. Ezzel párhuzamosan Joó professzor új tárgyak bevezetésével és másként is igyekezett növelni az anyagszerkezeti ismeretek súlyát az oktatásban. Az ezredfordulón felelősséggel irányította az oktatási rendszer jelentős átalakítását: a kreditrendszer bevezetését és az alap-, mester- és PhD-képzésen alapuló háromciklusú képzés, az ún. bolognai rendszer meghonosítását. Ennek keretében 1997-2009 között Joó Ferenc, 2009-től pedig Gáspár Vilmos látta el a Kémia Doktori Program ill. Iskola vezetői feladatát.

A Fizikai Kémiai Tanszék vezetését 2011-ben Gáspár Vilmos vette át. Célja a korábban kialakult és jól működő oktatási és kutatási struktúra lehetőség szerinti megőrzése az egyre nehezedő körülmények között. Ugyanakkor - az utánpótlás biztosítása érdekében - igyekszik a fiatalabb kollégák önállósodását is segíteni. Az oktatás feltételeinek javítása érdekében sikerült egy külső céggel szponzori szerződést kötnie a hallgatói laboratórium felszerelésének korszerűsítésére. Gáspár professzor sikerrel kezdeményezte a DE Tanulmányi és Vizsgaszabályzat néhány bennünket érintő, célszerűtlen pontjainak megváltoztatását. A tanszék oktatóival együttműködve fontos feladatának tartja az oktatási tevékenység korszerűsítését és adaptálását a jelentősen megnövekedett létszámú és összetételében, felkészültségében is megváltozott hallgatóság számára.



A Fizikai Kémiai Tanszék nemcsak munkahely, hanem - létszámában jelenleg sajnos csökkenő - közösség is. Itt a tanszékvezetők mindig törődtek az emberi kérdésekkel, s a munkatársak többsége - amennyire ez megítélhető volt - az elmúlt évtizedekben változóan ugyan, de alapvetően jónak tartotta a tanszéki légkört. A tanszéki közösségben mindig fontos szerepet játszottak a tudományos diákköri munkát végző, szakdolgozatukat, diplomamunkájukat - ma a projektmunkájukat is - készítő diákjaink. Vidámságot, megújulást hoztak, katalizálták a változásokkal való lépéstartásunkat és teszik mindezt ma is.

Az idők során kialakultak, majd változtak a tanszéki szokásaink, ünnepeink és rendezvényeink. Máig emlékezetesek az ebéd utáni közös kávézások a szemináriumi helyiségben. Ezek elszánt sakkpartikkal egybekötve kiválóan szolgálták a szórakozást és a munkahelyi feszültségek levezetését. A tanszéki emlékezet most is őriz itt megtörtént eseményeket és itt született "aranymondásokat". Csoportokban együtt lottóztunk, totóztunk, vagy vitattuk meg szabad stílusban az újságok, folyóiratok bennünket érdeklő cikkeit. Mindezek tág teret adtak az eszmecserére és egymás jó szándékú ugratására is.

Egykor "tanszéki bulikat" tartottunk, amelyeken a bátor és készséges kollégák bográcsban készítettek ételeket, olykor főzőverseny jelleggel is. Ezeken az összejöveteleken köszöntöttük egymást születés- és névnap alkalmából, s itt gratuláltunk a különleges eredményekhez (az egyetemi doktori fokozat elérésétől az akadémikussá választásig). A körülmények és az emberek változása okán a "tanszéki bulikat" később a formálisabb, rendszerint étteremben lezajló tanszéki ebédek váltották fel, napjainkban pedig az őszi grillpartik és a nyár eleji, síkfőkúti kirándulások meghonosítására teszünk kísérletet.

A tanszék bővebb története és további fontos információk (a kutató- és oktatómunka eredményei, az innovációs tevékenység sikerei, a munkatársak által elnyert címek és díjak, a jelentős nemzetközi együttműködések stb.) a szövegbeli hivatkozásokban és a következő munkákban olvashatók:

  • Országh István, Bazsa György A Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszéke, Debreceni Szemle, XVI/1, 113-122, 2008.
  • 25 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara (szerk.: Csikai Gyula), KLTE TTK kiadása, Debrecen 1975, Fizikai Kémiai Tanszék, 171-180.
  • 50 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara (szerk.: Lenkey Béla et al.), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2000, Fizikai Kémiai Tanszék, 163-168.
  • 60 éves a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara 1949-2009 (szerk.: Bérczes Attila), DE TTK kiadása, Debrecen 2009, Fizikai Kémiai Tanszék, 61.
  • Némedi Lajos: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 75 éve, KLTE, Debrecen, 1988.
Debrecen, 2014. október 27.

Dr. Gáspár Vilmos
tanszékvezető egyetemi tanár

Frissítés (2017.03.22.): 2016. szeptember 1-jén a Fizikai Kémiai Tanszék és a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék - Fizikai Kémiai Tanszék néven - egyesült. Az új Fizikai Kémiai Tanszék vezetője Prof. Dr. Fábián István.

Dr. Póta György
egyetemi docens, szerkesztő